Garfield nagyon örült neki, hogy olyan gyorsan sikerült megtanulnia az első lean leckét: a veszteség rossz dolog. Annál is inkább örült, mert emlékezett még azokra az időkre, amikor utálta a változásokat, és hogy mindig nyaggatták, hogy változzon meg. Rossz kedvéből csak az zökkentette ki, amikor találkozván a Tökéletes Szolgáltatással rájött, hogy bár korábban nála nem működött a lean, azért mégis van remény.

Így hát a második leckének, ami a just in time megközelítésről szólt, nagy lelkesedéssel vágott neki. Talán kicsit túlzott lelkesedéssel...

Kép: Hungarfield

Amikor Garfield még ellenállt a folyton rosszkor jövő változásoknak, még nem tudta, hogy egyszer találkozni fog a Tökéletes Szolgáltatással, ami teljesen megváltoztatja az ő életét is, rájött, hogy ő is lehet lean! Természetesen kiderült, hogy a leant már próbálta, de nála nem működött, ennek ellenére úgy döntött, ad neki még egy esélyt. Az új tanácsadója először a veszteségekkel ismertette meg, és azzal, hogy mennyire fontos ezeket kivenni a folyamatokból. Garfield rögtön át is ültette az elméletet a gyakorlatba:

Kép: Hungarfield

Garfield nem szerette a változásokat, és azt sem, ha emiatt nyaggatták. De aztán a Tökéletes Szolgáltatás láttán rájött, ő is lehet lean. El is kezdte keresni a lehetőségeket, hogyan válhatna leanné. Felkért tehát egy szakértőt, hogy adjon neki tanácsot. Ezt a választ kapta:

Tehát sajnos kiderült, hogy tulajdonképpen ő már próbálta korábban a leant, de nála nem működött! 

Kép: Hungarfield

Garfield változásoktól tökéletesen mentes életét, - amiben mindig minden rosszkor történt -, tökéletesen megváltoztatta az az Élmény, amikor találkozott a Tökéletes Szolgáltatással. Azonnal rájött, hogy ő is lehet lean. Mit ő! BÁRKI lehet lean, még az is aki... szóval mindenki!

Kép: Hungarfield

Garfield sem volt mindig lean. Eleinte ellenállt a változásnak, ami mindig rosszkor jött, de aztán egy szép napon találkozott a Tökéletes Szolgáltatással, és ez MINDENT megváltoztatott. 

Garfield rájött, hogy meg lehet csinálni! Lehetünk leanek!

Kép: Hungarfield

Garfield eleinte nem akart lean lenni, ellenállt a változásoknak. De hiába, csak azért is rágták a fülét, hogy ideje lenne karcsúvá, vagyis leanné válnia, amit akkor még így reagált le:

Kép: Hungarfield

Nem hiszem el, milyen régen nem volt a blogon Garfield. Pedig továbbra is ő a legleanebb macska, akit ismerek. :)

Na jó, azért a leanné válás Garfield esetében sem volt könnyű, mert például nála is úgy kezdődött, mint másoknál:

Nálad hogyan kezdődött a leanné válás?

Kép: Hungarfield

Például adjunk a kezükbe olyan problémát, aminek a megoldása érdekli őket, és máris záporozni fognak ránk a jobbnál jobb ötletek.

Mint például ennek a cikknek a kommentáradatában. :)

Elárulom, hogy én ezt a megoldást választanám a felmerült lehetőségek közül:

"nem kell olyan szart venni, ami összetörik egy leejtéstől."

Hát megéri minden reggel 10 percig hisztizni, mert nem találod a kulcsodat?

Pálferi megint érdekeset mondott. Előadásában az evolúcióra terelődött a szó, és ezzel kapcsolatban ezt mondta:

"A változáshoz azok tudnak alkalmazkodni, akik már eleve közel állnak a változáshoz. A többieknek pá."

Pontosan 10 másodperccel ezelőtt jött egy email a céges emailcímünkre az alábbi szöveggel:

"Kedves Megrendelőink!

Sajnos vezetékes vonalaink külső műszaki hiba miatt elnémultak.

A hiba elhárítása folyamatban van, addig az alábbi mobil hívószámokon azonnal elérhetnek bennünket:

20-662-6722

20-662-6724

20-519-9088

20-469-7233

Érdemes feljegyezni őket, ilyen esetekben mindig ezeket használjuk.

Nagyon reméljük hogy erre a közeljövőben nem lesz szükség. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért!"

Még gondolkodom azon, hogy a tegnapi hír, miszerint a Miniszterelnökségen bevezették a 10 órás munkanapot, órási találmány, ami eddig még egy lean szakértőnek se jutott eszébe, vagy nagy hülyeség.

Megint kis, rövid esetek következnek.

***

Péküzlet. Az áru gusztusos, csak az ára nem az, mivel fekete táblácskákra van felírva krétával, és a táblácskákra még az áru nevének is ki kellene férnie. Természetesen az ár nem olvasható. Lehet 200, 390 de akár 790 is, vagy csak egy maszat. Megkérdezem az eladót, miért nem írják ki rendesen az árakat?
- Ki van írva!
- Igen, de nem lehet elolvasni.
- Mások el tudják.
- Én nem. Ez a péksüti például mennyibe kerül?
- 300.
- Nem fárasztó naponta 130-szor elmondani mindennek az árát?
- Nem.
- Nem lenne egyszerűbb rendesen kiírni?
- Ki van írva!

Eljöttem, péksüti nélkül.

***

ATM. Megnyomom a gombot, HATALMAS pittyegés, mintha ágyút sütöttek volna el. Megpróbálom "halkan" nyomni a többi gombot, de hiába. Ágyúdörgés ágyúdörgést követ. Nem minden ATM ilyen, sőt olyan is van, ami időnként nem dörög, aztán megint. Folyamatosan gondolkodom azon, hogy ez miért jó, azon kívül, hogy éjszaka akár 100 méterre is elhallatszik a hangja, hogy mindenki hallja: valaki valószínűleg éppen pénzt vesz fel, lehet menni kirabolni?

***

És végül: lehet, hogy itt az ideje szakmát váltani, talán tényleg kezd az agyamra menni a lean. A hétvégén ugyanis arról álmodtam, hogy egy postán megint azt tapasztaltam, hogy bélyeget ragasztanak a postáskisasszonyok a borítékra, mire felmérgesedtem, és kihívtam a postahivatal-vezetőt, hogy magyarázza már meg nekem, hogy mi az ördögért rabolják az ügyfelek idejét azzal, hogy bélyegeket nyalnak a borítékokra? Miért nem elég az, ha csak odaadjuk a feladás árát? A hivatalvezető elkezdte magyarázni... és ez az a rész, amire nem emlékszem az álomból!

Azt hiszem, az olyan ötletek, mint amiket a Vatera, az airbnb, az uber, a telekocsi-rendszerek, lakáséttermek és hasonló dolgok képviselnek, nagyon leanek. A lean - dióhéjban - arról szól, hogy vegyük ki a folyamatokból a veszteségeket. Szerintem a legnagyobb veszteség a pazarlás. És mi lenne nagyobb pazarlás annál, minthogy megveszel valamit, amit utána csak hébe-hóba használsz, tehát valójában szinte teljesen feleslegesen gyártották le még akkor is, ha a gyártó vállalat nagyon lean.

Jön a karácsony!

A Boltban, Ahova Járok, már legalább 2 hete halmokban áll a szaloncukor, és a hétvégén az egy négyzetméterre eső kóstoltató hosztesz-hölgyek száma meghaladta a vevőkét, pedig csúcsforgalom volt. Tényleg nem láttam még ennyi kóstoltatót egyszerre a boltban, a polcsarkokon csak nagy ívben lehetett kanyarodni, mert ha kis ívben tetted volna, nekik mész. Úgy látszik, idén karácsonykor mindenki eladni akar. :)

Aztán a közeli plázában is elérkezett az idő. Már jó hete kirakták a szokásos karácsonyi díszeket, és ezen a hétvégén már a szokásos óriáskarácsonyfa is állt.