A Leancenter tavalyi, dunaújvárosi rendezvényén Tömpe László bejelentette, hogy az idei tavaszi Lean Est témája az lesz, amihez előadók jelentkezését is várják, hogy miért nem sikerül némely cégnél "bevezetni" a leant. Ugyan nem jelentkeztem előadónak, de azért van elméletem a témával kapcsolatban. A lean bukásának egyik legfőbb oka szerintem a közöny.

Nem, nem a lean iránt. Hanem úgy általában a munkahelyünk, a munkánk és főleg a másik ember munkája iránt. Reggel bemegyünk, elvégezzük a dolgunkat, majd hazamegyünk. Hogy mit csinál Micike egy emelettel feljebb? Kit érdekel, elég nekem a magam dolga, baja!

Alapvetően persze nagyon jó lenne, nagyon szeretnénk, ha a dolgok flottul mennének, ha kevesebb energiával, hatékonyabban, gyorsabban tudnánk dolgozni, szóval nincs a leannel semmi baj, csak hát... kit érdekel, hogy Micike konkrétan mit csinál egy emelettel feljebb? Dolgozzon hatékonyabban, gyorsabban, de a részletek nem érdekelnek!

Én mindig is imádtam másokhoz, az ő "gembájukra" járni, főleg ha azokkal a másokkal napi kapcsolatban vagyok. Engem érdekel, hogy mások mit csinálnak, milyen folyamataik vannak, hogyan van berendezve az irodájuk, mennyit kell sétálniuk a fénymásolóig, nem zavarja-e őket, hogy hátulról jön a fény, mi a véleményük a főnökségről, miért csinálnak valamit így és miért nem úgy, jobb-e hogy most így csinálnak valamit és nem úgy, mint eddig, ésatöbbi. Új munkatársak költöztek mellénk? Menjünk, nézzük meg őket! Mi fogunk új helyre költözni? Azonnal menjünk és nézzük meg az új helyet! Ne felejtsünk el vinni mérőszalagot, papírt, ceruzát! Új menza nyílik? Új raktárat, ügyfélszolgálatot adnak át? Az elsők közt a helyünk a nyitáskor! De az sem baj, ha már építés, kialakítás közben megnézzük!

Munkatársaim közül kevés ember osztotta/osztja a lelkesedésem. A legtöbbször, ha hívom őket valahova, értetlenkedő arcok fogadnak: mit nézzünk az új munkatárson/új helyen/új menzán/új raktáron/új ügyfélszolgálaton? KIT ÉRDEKEL? És ami a legmeglepőbb, az új munkatárs, új hely, új menza, új raktár, új ügyfélszolgálat ugyanilyen értetlenül fogad engem, mint vendéget: mit keresel itt? Mi közöd hozzám? Törődj a magad dolgával!

Hát persze, hogy elbukik a lean.

Természetesen van fény az alagút végén, hiszen ha az egy emelettel feljebb dolgozó Micikével összefutunk a dohányzóhelyen, szívesen elbeszélgetünk vele: hogy van a család? hova megy nyaralni? mi a véleménye a főnökségről? mit szól hozzá hogy a szép Juhászné kikezdett az igazgatóval? :) Szóval Micike személye érdekel minket. Csak a munkája nem. Na, ezen kellene valahogy változtatni.