Ne plagizálj!

Sok a plagizálás Angliában az egyetemisták között. A motivációs levelekben. Ott ugyanis a diákoknak motivációs levelet kell írniuk amikor egy adott szakra jelentkeznek, amiben megindokolják, hogy miért oda akarnak jelentkezni. Na, ezeket a leveleket másolják a diákok szorgosan.

Nem is értem, John hogy képzeli, hogy ő ugyanazért megy ruhatár-büfé szakra, mint Jim? Hát nem tud egy az ő személyére szabott indokot kitalálni? Például ha mondjuk John azt írja, hogy ő azért akar ruhatár-büfé szakot végezni, mert mindig is

ruhatáros és büfés

szeretett volna lenni, akkor Jim írhatná azt, hogy ő pedig azért szeretne ruhatár-büfé szakot végezni, mert mindig is

büfés és ruhatáros

szeretett volna lenni. Így már mindjárt nem plagizálás! Na jó, ez csak 2 diák esetében működik. Charlie-nak már valószínűleg jobban meg kell dolgoznia a felvételiért, ő már nem írhatja azt, hogy mindig is ez-meg-ez szeretett volna lenni. Hát hogyan is érezhetne 3 ember ugyanúgy a ruhatár-büfé szak iránt? De Charlie esetleg írhatja azt, hogy különleges kihívást talál abban, hogy ruhatáros legyen és ráadásul még büfés is. Na, így már mindjárt más a leányzó fekvése, ugye? Azt hiszem, pályát változtatok, és elmegyek Angliába egyetemi felvételi motivációs levél írás tanácsadónak.

Vagy még jobbat találtam ki (remélem, nem plagizálás): esetleg panaszt tehetnék a munkáltatók ellen, akik egymástól plagizálják álláshirdetéseikben a pontos, precíz munkavégzést, a kiváló kommunikációs készséget, a terhelhetőséget és ráadásul még a versenyképes fizetést is. Kár, hogy ez utóbbit egymástól plagizálják, és nem a nyugati cégektől...