Abszurd országban bármi megtörténhet. Még az is, hogy az el nem költött fizetésed vissza kell adnod a munkáltatódnak.

Olvasom a hírt, hogy a 2013-as, SZÉP-kártyákra utalt fizetésekből mintegy 1 milliárd forintot nem költöttek el az emberek, így ez a pénz lejárt, a továbbiakban nem felhasználható, és visszautalják a munkáltatónak. Miért? Mert csak.

Tudom, most lesz, aki azt mondja, hogy a SZÉP-kártyára nem a fizetésünket utalják, hanem a cafeteriát. Ez tévedés: a cafeteria ugyanúgy a munkád után járó bér, tehát a fizetésednek tekinthető. Ugyanis nem az a jogászkodás benne a lényeg, hogy hány %-kal adózik, vagy hogy adható és elvehető, hanem az, hogy ha a munkáltató úgy döntött, hogy ad, akkor az neked jár, így a fizetésed részét képezi, legalábbis én mindig úgy tekintettem az étkezési utalványokra és a SZÉP-kártyán lévő összegre is. A költségvetésemben is szerepelnek, mint bevétel. Nagyon morcos lettem volna, ha egyszer csak valaki beállít hozzám, hogy hoci vissza a Bözsi-utalványt, mert kedves Tünde, nem tetszett elkölteni, ezért most szépen visszaadjuk a munkáltatónak.

Mi lenne, ha egyszer azt tapasztalnánk, hogy a "valódi" fizetésünket kell visszaadnunk, mert nem költjük el záros határidőn belül? Egyáltalán: mi az, hogy egy elektronikus számlán tárolt pénz lejár? Azt is nehéz elfogadni, hogy az állam meghatározza, mire költhetem a fizetésem (még ha sokféle opciót is kínál a választásra), de az, hogy még azt is megszabja, hogy meddig költhetek arra a valamire, amire egyébként lehet, hogy nem is költenék, mert más célok vannak a listámon, szerintem mindennek a teteje.

Mi ebben az érték a munkavállaló számára? Persze értem én a törvényalkotó célját, csak nem érdekel. Mert a lean azt mondja, hogy érték az, amiért a vevő fizet. Ebben az esetben én vagyok az, aki fizetek: a munkahelyen töltött idővel, a munkaerőmmel. De mégis más határozza meg, hogy milyen értéket kapok érte cserébe, és még azt is megszabja, hogy mennyi időre kapom azt az értéket. És ha az idő lejárt, akkor sajnálja, de visszaveszi az értéket. Kérdés: visszakapom-e arányosan én is az időmet és a munkaerőmet?

Mert az én munkám után nekem fizetés jár. A fizetésem szabadon akarom elkölteni úgy összegszerűen, mint időtávban. A törvényalkotó inkább olyan törvényt alkosson, olyan gazdasági környezetet hozzon létre, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen cafeteria-elemekkel bohóckodni, hanem minden munkavállaló annyi "valódi" pénzt kaphasson, hogy abból teljen pihenésre, étteremre, programokra, akkor, amikor a munkavállaló akarja.

Mindenesetre, amíg ilyen törvény, gazdasági környezet nem lesz, addig vigyázzatok jobban a fizetésetekre. Nem azért dolgoztok, hogy aztán 2 év múlva akár csak 1 ft-ot is vissza kelljen belőle adni a munkaadónak.