Marketingkutatás

Éppen fizetek a pénztárnál egy Másik Boltban (nem abban, amibe járok, és amiről annyit meséltem már), amikor a pénztáros a tej és a kenyér blokkolása között egyszer csak nekem szegezi a kérdést: Elkérhetem az irányítószámát? Én rutinból azt feleltem, csak úgy félálomban, hogy nem kívánom megadni. Erre a pénztáros felcsattan: Nem a lakcímét kértem!

Mi van? A pénztáros lecseszi a vevőt, mert az nem óhajt részt venni a marketingkutatásukban? Ahelyett hogy ad 1: elmagyarázná, hogy mire kell az adat, ad 2: tiszteletben tartaná, hogy nem óhajtok részt venni a kutatásban és elnézést kérne, hogy zaklat vele?

Egyébként tök jó dolog, hogy a dolgozók annyira magukénak érzik a céget, hogy felháborodnak, ha a vevő nem érez ugyanígy; elismerem, hogy kiváló oktatójuk volt ezen a téren, de ha már ilyen kiváló az oktató, akkor tessenek az udvariasságot is belevenni a tananyagba, főleg, mivel azt tapasztaltam, hogy a válaszom után a pénztáros úgy fogta meg az árut, amit vettem, és húzta el a vonalkódleolvasó előtt, mintha egy darab kaki lett volna mindegyik. Ez nekem legalább annyira nem esett jól, mint neki az, hogy nem adtam meg az irányítószámom. Megjegyzem, legközelebb sem fogom megadni.