Mivel már három hetes a blog, és mivel egy újszülöttnek minden vicc új, gondolom vannak az olvasók között olyanok, akinek fogalmuk sincs róla, mik is azok a veszteségek, amikről elneveztem a blogomat, és miért pont heten vannak, mint a gonoszok. 

Az ő kedvükért most egy 8 hetes sorozatot indítok, melyben minden héten egy-egy veszteséget „veszünk át”. És hogy a 7 veszteség miért csak 8 hétbe fér bele? Az majd a nyolcadik héten kiderül.

Most pedig lássuk egyben a 7 veszteséget:

• várakozás

• felesleges tevékenység

• kihasználatlan emberi erőforrás/tudás

• selejt

• túltermelés

• felesleges mozgás

• rossz kommunikáció

Ezt a hét veszteségcsoportot először a Toyotánál azonosították, Taiichi Ohno vezetésével. A Toyota szeretett volna élre kerülni az autógyártók között, ezért fel kellett pörgetnie a gyártását, ugyanakkor szeretett volna csak annyit és akkorra gyártani, amikor és amennyit a vevők kértek. Ezt már csak azért is szerette volna megtenni, mert Japán erőforrásokban szegény ország volt, így az akkoriban szokásos amerikai stílusú tömegtermelést (a 40-es, 50-es évekről van szó) nem tudta meghonosítani, ráadásul a japánok igényei is mások voltak, mint az amerikaiaké.

Ohno-t állították rá a problémára, aki nagy lendülettel neki is látott a gyártási folyamatok átszabásának. Hamar rájött, hogy a lassú gyártást, a felesleges készleteket, a sok selejtet és a többi problémát, ami általában egy gyárban előfordul, az úgynevezett veszteségek okozzák, amiket ő a fenti 7 csoportba kategorizált be. (Ohno ezenkívül persze még sok mindenre rájött, nem véletlenül hívjuk őt a lean atyjának.)

A lean, mint módszer lényege az, hogy a termékek gyártási folyamatából a fenti veszteségeket kiküszöbölje, és így tegye hatékonyabbá a gyártást.

Csak az utóbbi néhány évtizedben van elterjedőben, hogy a leant a szolgáltatások és irodai munkák folyamataira is értelmezzék és alkalmazzák. Sajnos azonban még ma is vannak olyan vélemények – természetesen nem a lean szakemberek körében – hogy a lean csak termelő gyárban alkalmazható, máshol nem, és azon belül is csak az autóiparban. Jellemző mondat: „A lean nálunk nem működik.” EZ NEM IGAZ.

A lean mindenhol működik. Gyárban, önkormányzatnál (lean government), egészségügyben (lean healthcare), bankokban, sőt még otthon is tudod alkalmazni számtalan elemét, módszerét. A zárójeles angol elnevezéseket nem véletlenül írtam le, ezeken a területeken főleg Amerikában értek el eredményeket. Részterületekről (pl. lean egészségügy) akár blogot is olvashatsz, persze angolul.

De vissza a veszteségekhez. Akár gyár, akár iroda, akár kórház, akár bármi más, a veszteségek mindenhol jelen vannak, körülvesznek bennünket – sajnos. Néhány átfogó példa

várakozás

- gyárban: várni kell az előző munkafolyamat által gyártott termékre, mert még nincs kész; várni kell karbantartóra, amíg jön és megjavítja a gépet

- irodában: várni kell az információra, engedélyre; várni kell, míg bekapcsol a számítógép és feláll a rendszer

felesleges tevékenység
- gyárban: ellenőrizni kell az előző munkafolyamat által gyártott terméket, mielőtt mi tovább dolgoznánk vele
- irodában: egy adatot kétszer – akár két különböző rendszerbe - kell felvinni

Kihasználatlan emberi tudás
- gyárban és irodában ugyanaz: az emberek tudását és ötleteit nem használják fel a folyamatok jobbítására

Selejt: kell magyarázni?

Túltermelés
- gyárban: készletre gyártott termékek, amiket nem lehet eladni
- irodában: minden olyan jelentés, amit elkészítesz, de senki nem olvassa el

Felesleges mozgás
- gyárban: a terméket át kell vinni a gyár egyik végéből a másikba, hogy tovább tudjanak rajta dolgozni
- irodában: messze van a nyomtató, a fax; nincsenek kéznél a mindennap használatos iratok, mindig fel kell értük állni

Rossz kommunikáció
- gyárban: nem a megfelelő darabszámot gyártják le téves adat miatt; a problémák nem derülnek ki a félelemkeltő légkör miatt (senki nem meri bevallani, ha hibázott)
- irodában: felesleges emailek küldése olyan embernek, akire a téma nem tartozik; az információ nem jut el ahhoz, akire tartozik

Ezek tehát a veszteségek csoportjai, néhány egyszerű példával megvilágítva.

Jövő héten kezdődik a „tanfolyam”, stílusosan – és nem véletlenül – a várakozási veszteséggel. Addig is, jó várakozást! 