Pályáztatás: veszteségek feneketlen kútja?

Sokat gondolkodtam, melyik veszteségtípusba illik bele az a hír, hogy káosz van a kombinált mikrohitel pályáztatásban.

 

Végül is, majdnem mindbe.

 

Nem megfelelő kommunikáció. Hibás termék. Túltermelés. Felesleges mozgás. Felesleges tevékenység. Várakozás.

 

De vegyük sorba.

- Nem megfelelő kommunikáció: ellenséges magatartás; hiánypótlás kérésének elmaradása; nem adnak meg határidőt, majd számonkérik annak be nem tartását;

- Hibás termék: hibásan beadott pályázatok; hibásan kiküldött hiánypótlást kérő levelek; nem következetes ügyintézés;

- Felesleges mozgás és felesleges tevékenység, túltermelés: ez érdekes pont, mert ide vehetjük a pénzintézet irreális fedezet-követelését is, amit a cég nem akar teljesíteni (és ezt a bank előre láthatta volna), így az egész folyamat maga feleslegessé válik, ugyanakkor munka volt vele, nem is kevés. De ide sorolható akár az is, ha a pályázatíró nem, csak a pályázó viheti be személyesen a pályázatot. Bizonyára maga a pályázatelbírálás és pályázatírás folyamata is telistele van felesleges mozgással, tevékenységgel (másolás, aláírások és pecsétek megszerzése, adatokért rohangálás, stb.)

- Várakozás: az elbírálásra; hiánypótlásra.

 

Mi lehet a megoldás? Egyrészt nem kell addig egy pályázatot elindítani, míg az azt kezelő személyzet nincs kellően kiképezve a feladatra. Standardizálni, azaz egységesíteni kell a folyamatot. Igazából nehezen tudom elképzelni, hogy ne lenne egységes szabályzat arra nézve, hogy például a negatív mérlegű pályázókat el kell-e utasítani vagy sem. Miért nem tartják be? Miért hiányos a képzés? Nem megfelelő a tréning? Túl rövid ideig tart? Túl átfogó jellegű a kellően részletes helyett? Van egyáltalán betanítás? Netán egymásnak ellentmondó szabályok vannak?

 

Amit még hiányolok a cikkből, hogy nem szerepel benne az, hogy mit tettek a pályázatelbírálók a hiányosságok megszüntetésére azon kívül, hogy valószínűleg jól megbüntették Micikét, aki ugyanazon ok miatt egyszer elfogadott, máskor elutasított egy pályázatot. Követik-e a pályázó cégek visszajelzéseit? Figyelik-e, hogy a pályázatot elbíráló személyzet milyen hibázási lehetőségekre hívja fel a figyelmet (például, hogy nem egyértelmű a szabályzat). Mit tesznek a hibák újbóli előfordulása ellen?

 

És miért érzem úgy, hogy ezek a kérdések mind költőiek?