A jövő embere és egyéb BKV-s történetek

Kis BKV-s (pardon: BKK-s) szösszenetek.

Első.

Utaznék a 7-es buszon a Móricztól Kelenföld-Városközpont felé. Nem jön. Már régóta nem jön, ellenben a Duna felé szirénázó mentő siet. A villamosok se jönnek. Biztosan baleset van, sóhajtok. Éppen elkezdenék töprengeni, elinduljak-e gyalog, amikor végre jön egy 7A busz. Felszállunk rá. A busz robog, a Kosztolányin megáll a buszmegállóban. Majd ráhajt a villamossínekre, amit pedig nem szokott a napnak ebben a szakában. Gyanús lett a dolog, és igazam lett. A busz ahelyett, hogy bekanyarodott volna a Tétényi útra, ment egyenesen tovább, a villamosmegállóhoz. Az utasok persze elkezdtek sipákolni: "Mi van, miért erre megyünk? Ez villamospótló?" Mire az egyik utas megszólalt: "Mi is 7A busznak hittük, aztán hallottuk, hogy a sofőrnek szólnak, hogy a Tétényitől a villamossíneken menjen tovább Kelenföldre, mint villamospótló. A sofőr akkor ezt be is mondta a hangosba, de azóta nem." Így hát leszálltam, és gyalog mentem tovább a célom felé (még kb. 15 perc). Szerintem sejtitek, mi volt a gond: a kommunikáció teljes hiánya. A buszra 7A volt kiírva. A sofőr egy mukk nem sok, annyit sem szólt. Még a villamosmegállóban sem, ahol a fél busz - erősen anyázva - leszállt.

Második.

Állok a buszmegállóban. Már megint régóta. Hol az a fránya busz? Végre jön. Felszállunk, majd állunk. Nem mi, az utasok, hanem a busz. Miért nem megyünk már? Ekkor a hangosban megszólal egy női hang, hogy a menetrend betartása érdekében most néhány percet még álldogálunk itt a megállóban. Utasfelháborodás. Na, ezzel meg mi a baj? Már az se jó az egyszeri utasnak, ha a BKV megpróbálja végre betartani a menetrendet? Legalább pontosan lehet tudni, mikorra kell kimenni a buszra, nem kell negyedórákat várni, mert előbb (vagy később) megy el. Egy külvárosi járatnál ezt az érvelést el tudom fogadni. De ebben az esetben mi a 7E busszal álltunk a Kosztolányin, ami abban a menetrendi időszakban (reggel 8 és 9 között) egészen pontosan 5 percenként jár. Ez van kiírva a menetrendre is, hogy 5 percenként, pontos időmegjelölés nélkül. Felváltva a 7, 7A és 107E buszokkal, amik ugyanazon az útvonalon, szintén 5-6 percenként járnak. Mire is vártunk hát ebben az esetben?

Harmadik.

Elsőajtós felszállás. Elöl állok. 15-16 éves fiatalok felszállnak, mutatják a bérletet, kivéve egy srácot. Hátramennek. Sofőr bekapcsolja a hangost: kérem a kedves utast, fáradjon előre és mutassa be jegyét, bérletét. Srác veszi a lapot, előrejön. Teátrális mozdulatokkal előveszi a pénztárcáját, és mutatja a sofőrnek (és én is látom, mert mellette állok), hogy ott van benne gondosan elhelyezve 1 db jegy. Előveszi, nagy műgonddal berakja a lyukasztóba. Úgy csinál, mintha lehúzná, de nem kattan. (Nekem 5 perccel őelőtte kattant, mert én nem csak úgy csináltam, mintha.) A jegyet nagy műgonddal visszateszi a tárcájába. Én ránézek, ő visszanéz. Tudja, hogy láttam. Majd szó nélkül elmegy hátra a barátaihoz. Még arra se veszi a fáradságot, hogy odavágjon nekem egy "mit bámulsz, he"-t. Ő a jövő embere. Ügyes! És nem, nem cigány volt, hanem egy jól öltözött középosztálybeli srác. De legalább vigyáz a jegyére, hiszen csak egy van neki.

Kép: Wikimedia Commons