Színek

Beköszöntött a tél, minden jel erre utal. Az utóbbi hetekben nem volt kedvem írni, ihletem sem volt, erről írtam már korábban.

Ma azonban találkoztam néhány színes egyéniséggel: Holdennel, Zooeyval, Jánossal és Zoltánnal egy kis sütizésre, teázásra, fröccsözésre egy színes bárban és aztán a neten is találtam pár szép színes képet, így hát megjött a kedvem az írásra.

Nem véletlenül írtam le az előző mondatban többször is a színes szót. A színek hiánya nagyon le tudja törni az embert. Hiába jött el az ősz, a maga szép színes lombjaival, ha sok a munka, és egész nap az irodában gubbaszt az ember, - vagy egy ügyfél üzemcsarnokában tölti az idejét, mint én, ahol nem tobzódnak a színek - eléggé lehangoló tud lenni. De az semmi ahhoz képest, ami eszembe jutott az első munkahelyemmel kapcsolatban.

Egy azóta már bezárt kábelkonfekcionáló cégnél dolgoztam, akkor épp pályám elején mint minőségellenőr. A mi üzemcsarnokunk szép színes volt, köszönhetően a tarkabarka kábeleknek. Volt ott mindenféle szín, amit csak ki lehet keverni, ráadásul volt olyan kábel, amin egyszerre két szín is jelen volt. Vidám is volt az élet. :) Mígnem a vezetőség kitalálta, hogy addigi vevőnk mellé beújítunk egy másikat is, akinek természetesen szintén kábelt fogunk konfekcionálni. Mi baj lehet ebből, jöjjön az új vevő! Jött is, hozta a kábeleit - amik egytől egyig feketék voltak. Feketék voltak az alkatrészek is. Az összes. Egyedül az asztalok nem voltak feketék, de azok is csak azért nem, mert azokat mi adtuk.

Hogy megmutassuk, mennyire törődünk az új vevővel, a legjobb emberek kerültek az új csapatba. Akik aztán hibát hibára halmoztak, mert a színes kábeleknél maguk a színek voltak a vezérfonalak, azok alapján lehetett meghatározni, hogy a sokszínű kábelkötegből melyiket melyikkel, milyen alkatrésszel kell csatlakoztatni. A csupa fekete kábeleknél viszont nem lehetett tudni, így a selejtarány az egekbe szökött. Mi legyen a megoldás? Hát persze, hogy ki kell rúgni az embereket - mondta egy menedzser. Szerencsére volt főnöke, aki nem ezt látta az egyedüli helyes útnak. :) De a helyes utat ő sem találta meg akkor még.

A napok teltek, a hibák halmozódtak, az emberek búskomorak lettek egyrészt a hibaarány miatt, másrészt azért, mert elmondásuk szerint csak a gyertyák és a fekete drapéria hiányzott a falakról, hogy egy ravatalozóban érezzék magukat, és persze az esetleges kirúgatásuk híre sem segített felvidítani őket. Ellenben minden egyes csapattag vissza akart kerülni a régi helyére, a színes kábelek közé. Persze nem volt a helyükre jelentkező, hatalmi szóval a helyükre tenni mást pedig nem volt érdemes, hiszen még így is ők voltak a legjobbak.

Mi a megoldás? Mindenki ezen töprengett. A termékkel nem tudtunk mit csinálni. Az bizony fekete volt és fekete is maradt. Így hát kirúgtuk a vevőt. :) Ha jól emlékszem, olyan 6 hónapig tartott az együttműködés, de mindenki számára igazi sötét emlék maradt.

De olyan nagy kő még nem esett le egy cég szívéről, mint amikor elvitték az utolsó fekete kábelt is, és mindenki visszatérhetett vidám, színekkel teli kábelei közé.

No de mik is azok a színes képek, amiket a neten találtam? A Google szerverparkjaiban készültek, és szintén a színek hatalmáról mesélnek. Az elsőn egy igen vidám csőrengeteg látható, ahol a csövek színeinek jelentése van, a bennük folyó víz hőmérsékletét és folyásirányát jelzik, míg a második képen egy nagy kupac színes kábel látszik (amiről a saját sztorim eszembe jutott, bár a mi kábeleink még ennél is színesebbek voltak), ahol a színek szintén nem öncélúak, megkönnyítik a karbantartást. Hát ezért fontosak a színek.