A szoftver és a diákmunkás

Hallom, hogy már megint horrorisztikus vízszámlát kapott egy nyugdíjas, ami 48 millió forintról szólt. A nénit persze sokkolta az eset. Engem csak bosszantana, hogy már megint egy elintéznivaló jött, rendes számla helyett, de lehet, hogy ha én is 80 éves leszek, engem is inkább sokkolni fog.

A hiba okára hamar rájöttek. Nem is egy okra, de mindjárt kettőre: a diákmunkás leolvasó véletlenül az óra gyári számát olvasta le a fogyasztás helyett és a vadiúj, párhónapos új számlázási rendszer pedig automatikusan kiállította a számlát. Ez az utóbbi azonban, véleményem szerint, a cégnél nem számíthat igazi hibának, hiszen nem ígérték meg, hogy beépítenek valami hibajelző mechanizmust, ami jelzi a bizonyos összeg feletti számlákat. Igaz, a diákmunkást se rúgták ki, ami nem csoda, mert csak a leolvasás idejére vették fel.

Engem most nem a diákmunkás izgat, bár az is érdekes kérdés, hogyan lehet a gyári számot összekeverni a fogyasztással, és vajon milyen oktatást kaptak leolvasás előtt, hanem inkább a szoftver. Vajon miért nincs benne egy olyan jelzőmechanizmus, ami automatikusan jelzi az egy bizonyos összeg feletti számlákat, mint lehetséges hibásakat? Tovább megyek: ha a céget nem is érdekli a hiba, a szoftvert gyártó cég (nem tudni, hogy magyar vagy külföldi) miért nem ajánlja fel, hogy kijavítja a hibát, esetleg ingyen? Persze lehet, hogy a hibajelzés hiánya nem hiba, egyszerűen csak nem kérték, hogy benne legyen. De akár PR fogásnak sem lenne rossz, ha a fejlesztő önként felajánlana valami javítást, hogy szegény 80 éves nénik ne sokkolódjanak többet feleslegesen.

Címkék: ügyfél selejt