BKV-buszon utazván hallgattam két lány beszélgetését. Az egyik a legapróbb részletekig elmesélte a másiknak, hogyan zajlik egy napja az egyik hipernél, mint pénztáros. Elkezdte a folyamat leírását a reggeli munkába érkezéssel, azzal, hogy hogyan kell belépniük a portán (átnézik befelé is az értékeiket, névre szólóan le kell adniuk a magukkal hozott ennivalót, stb.), azon keresztül, hogy hánykor és hányszor mehetnek mosdóba, hogyan lehet eltölteni az ebédszünetet, mekkora összeget vehetnek át készpénzben a vevőktől, milyen esetekben kell a főpénztároshoz fordulni, stb., egészen a hazamenetelig. A lány elbeszélésében az volt az érdekes, hogy állítása szerint alig 1-2 hete dolgozik csak a cégnél, mégis olyan lényegre törően és pontosan, részletekbe menően tudta megfogalmazni a munkáját, ami igen ritka. Ráadásul mindezt folyamatosan mesélve, gördülékenyen, anélkül, hogy folyton megjegyezte volna, hogy "ja, és azt elfelejtettem mondani, hogy..." Tulajdonképpen ha lett volna nálam papír és ceruza, akár VSM-térképet is rajzolhattam volna. :) Elgondolkodtam, vajon hányan tudnák így elmesélni a saját munkanapjukat?