A hőguta hatásos ellenszere: a mise! Avagy 9 miselátogatási tanács ateistáknak

Nemrég írtam, hogy hirtelen ötlettől vezérelve - életemben másodszor - elmentem misére a gellérthegyi Sziklatemplomba. Ott nem csak az igét szívtam magamba, de azt is észrevettem, hogy milyen kellemes bent az idő, ugyanis kint ezerrel tombolt a kánikula. Ekkor jutott eszembe, hogy ha már vasárnap nincsenek nyitva azok a jó kis légkondis boltok, akkor a templom is megteszi hűsölés céljára.

Ezt az ötletet persze ki kellett próbálni, így ellátogattam pár katolikus templomba, hiszen a lean alapelve a genchi genbutsu: menj és nézd meg! Volt, ahova csak benéztem, és voltak helyek, ahol újabb miséket ültem végig. Miért? Ha csak hűsölni mész, akkor az az 5-10 perc, amíg körülnézel bent, semmire sem elég, hosszabb időt pedig, főleg ha ateista vagy, mint én, unalmas egy üres templomban eltölteni még akkor is, ha érdekel az építészet, és a művészet- és vallástörténet. A mise viszont 40-50 percig tart, azalatt van elég látni- és hallanivaló és le is lehet hűlni.

A miselátogatásnak azonban vannak szabályai, amit egy ateistának is illik betartani, így az alábbiakat javaslom arra az esetre, ha ateistaként elmennél egy misére:

1. Érkezz meg a mise előtt legalább 10-15 perccel. Legalább van időd jó helyet választani. Az interneten már bármelyik templom miserendje megtalálható, és a templomkapura vagy az előtérbe is ki van függesztve.

2. Ülj minél hátrébb, hogy lásd, mikor mit csinálnak a többiek, mert neked is azt kell csinálnod. Ráadásul ha mégis unnád, hátulról könnyebb kisurranni.

3. Ha a többiek felállnak, állj fel. Ha leülnek, ülj le. Ha letérdelnek, akkor vagy térdelj le vagy maradj ülve. Én - ateistaságom és a rossz térdem miatt - ülve maradtam.

4. Ha perselyeznek, de nem akarsz az egyháznak adni semmit se, akkor szökj meg a perselyezés elől, igaz, így lemaradsz a mise többi részéről. Jó hír: csak vasárnap perselyeznek, és a pap prédikációja és a Hiszekegy után indulnak körbe. A megfelelő pillanat a meglógásra az, amikor az emberek felállnak a Hiszekegyhez. De ha megveszekedett ateista is vagy, dobj be egy ötvenes vagy százast, és fogd fel úgy, hogy ez a belépődíj a "műsorért".

5. Ha a pap odaér, hogy "Köszöntsétek egymást a béke jelével" és feléd fordul a padszomszédod, akkor ne csak bámulj rá, mint borjú az új kapura, hanem fogj vele kezet és vagy mormogj valamit, ami hasonlít a "Béke legyen veled" mondatra vagy mosolyogj rá még akkor is, ha börtönből frissen szabadult megtért gyilkosnak is látszik (mint ahogy az velem megtörtént).

6. Ha az áldozás jön, és azt látod, hogy mindenki elkezd az oltár felé menni és sorba állni, akkor te NE MENJ, mert bár a pap nem kérdezi meg, hogy hívő vagy-e, az áldozás a katolikusoknál szentség, és csak azok áldozhatnak, akik voltak elsőáldozók.

7. Ne egyél, ne igyál mise alatt. Telefont kapcsold ki, halkítsd le.

8. Nem kell mormognod az imákat, se dúdolni az énekeket. (Egyébként némelyiknek egész jó dallama van). Keresztet se kell vetned, és térdet hajtani se az oltár előtt, mielőtt beülsz a padba. Egyszóval nem kell úgy csinálnod, mintha hívő lennél. Csak viselkedj kulturáltan.

9. Prédikáció csak vasárnap van, ennél fogva a vasárnapi mise hosszabb. Ha egynél több misére mész egy nap alatt, és több templomba, akkor ne lepődj meg, hogy mindenhol ugyanaz lesz a felolvasott olvasmány, a szentlecke és az evangéliumi szakasz. Elő van írva, hogy melyik vasárnap mit kell felolvasniuk. Az evangéliumból mindig a pap olvas fel, és fel is kell állni hozzá. A másik kettőt olvashatja a pap, valamelyik ministráns, sőt a hívek közül is bárki. A prédikációt a felolvasott témá(k)hoz kapcsolják, de minden pap mást fog belőle kihozni.

Ha a fentieket betartod, túl fogsz élni bármilyen misét, és az egyház is túl fog élni téged. :)

Most pedig lássuk, konkrétan hol jártam, melyik templomokban.

1. A Sziklatemplomot már említettem. Kellemes, barlangból kialakított templom. Elkövettem azt a hibát, hogy közvetlenül a harmónium (?) elé ültem, nem kicsit volt hangos. Kicsi a beltér és sokan vannak, érkezz jó 15 perccel korábban.

2. Szent Mihály-templom, Váci utca 47/b. A kedvenc templomom pillanatnyilag. :) 2-szer is voltam benne misén. Szép a kántor hangja, és tetszik az oltár. Turistákra jól felkészült templom, 8 nyelven található ingyen elvihető ismertető a templomról alaprajzzal (ez nem meglepő, hiszen a Váci utca turistamágnes). A belső felújítás még nincs kész. Misén kívül is nyitva van. Három nyelven gyóntatnak.

3. Szervita téri templom. Azt mondják, és a templomajtón lévő leírás is azt mondja, hogy Budapest egyik legszebbnek tartott temploma a rengeteg aranyozás miatt. Ez igaz, mármint a rengeteg aranyozás. Nekem sajnos a túl sok aranyozás nem tetszik, szerintem nehézkessé teszi a teret, de hát kinek a pap, kinek a papné. Kétszer jártam itt, egyszer csak körülnéztem, másodszor misére mentem. A gyóntatószéken ki van függesztve, melyik atyánál milyen nyelveken lehet gyónni, összesen olyan 6-7 nyelvet számoltam meg. A misén meghökkentem, mert először azt hittem, beszédhibás a pap, aztán kiderült, hogy a nyelvtant sem tudja tökéletesen és a hangsúlyozása is furcsa, valamint néha szótagolva beszélt. Később utánanéztem, és kiderült, hogy a templomnak külföldi vezetője van, valószínűleg ő misézett. Elgondolkodtam, hogy milyen bátorság kell hozzá, hogy valaki nem magyar anyanyelvűként magyarul merjen misézni és prédikációt tartani. Ráadásul elég hosszú prédikáció volt, tele nehéz szavakkal. A hallgatóságnak azonban a szeme sem rebbent, valószínűleg már hozzá voltak szokva. Csak Orbán Viktor meg ne tudja, hogy már a papok munkáját is elveszik a külföldiek!

4. Nemes utcai templom. Ez a templom Pestszentlőrincen van. A Vízszintes bolyongás kirándulásom kapcsán ültem be ide. Kívülről hagyományos templomkülső, belülről kicsit modernebb, szellős hatású, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy nem a patinás, több száz éves templomok közül való, nincs olyan gazdag múltja és kincstára, magyarul: nincs agyonaranyozva. Itt volt a legfiatalabb pap, olyan 25 éves lehetett, és a legtöbb kisgyerek, akik végignyűgösködték a misét. A prédikáció viszont érdekes volt, mert a pap arról beszélt, hogy mennyire fontos az életünkben a lassítás, az, hogy néha nem árt megállni és pihenni. Már komolyan vártam, hogy megemlíti a slow movementet és a Csak egyszerűen! blogomat. :) Ebben a templomban az olvasmányt és a szentleckét a hívek közül olvasták fel ketten. Itt jöttem rá arra is, hogy a templomok sem egyformák, minél régebbi és patinásabb a templom, annál hűvösebb van benne. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a régebbi, nagyobb múltú és gazdagabb templomban több a márvány.

5. Bazilika. Persze a Bazilika sem maradhatott ki. Fiatal pap volt itt is, 4 ministránssal, szemmel láthatóan "puccosabb" misével, mint a többi helyen. Ez volt az egyetlen templom, ahol kifejezetten nem tetszett a kántor. Lehet, hogy csak rossz helyen ültem, de nagyon halkan szólt az éneke, és olyan volt, mintha nem élőben szólna, hanem felvételről. A Nemes utcai után itt volt a legnagyobb tömeg, de ez valószínűleg a sok turistának volt köszönhető. Meglepő módon, a Bazilika nagyon gyatrán szolgálja ki a turistákat, nincs ismertető, a tájékoztatók egy része kézzel rajzolt szövegből és nyílból áll, szóval gyenge a minőség ezen a téren.

Voltam még a Ferenciek téri templomban, de az miseidőn kívül nincs nyitva, csak az előtérből, rácson keresztül lehet benézni, a miséje pedig ütközött a Bazilikáéval, ezért inkább oda mentem. A Bakáts téri templom nyíltan ki is írja a csukott ajtajára, hogy csak miseidőben van nyitva (nem mentem vissza - majd talán egyszer), az Egyetemi templom is csukott ajtókkal és kifüggesztett miserend nélkül várt, még oda sem mentem vissza. A Belvárosi plébániatemplom (az Erzsébet híd lábánál) pedig régészeti feltárás miatt zárva van.

A budai oldal templomait ezután fogom körbejárni, elvégre kánikula lesz augusztusban is!

Egyébként mit tippeltek, hány templom van Budapesten?