Az öntudatos internetbekötő

Tegnap írtam az öntudatos szerelőről. Természetesen mint az éremnek, ennek a kis történetnek is két oldala van. Azaz most nézzük meg, hogy mit rontott el az öntudatos internetbekötő, vagyis én.

Odáig rendben van, hogy megrendeltem a bekötést, és hogy közöltem a szerelővel, hogy már bent van a lakásban a kábeltévé madzagja. Az első porszem itt került a gépezetbe, mert én nem értek az internetbekötéshez, tehát nem tudtam, hogy az az információ, hogy a "kábeltévé madzagja már a lakásban van" mire elég, és mire nem. A szerelő szerint arra volt elég, hogy ő azt higgye, nem lesz szüksége se kábelre, se fúróra. Tanulság? A kommunikáció nagyon fontos. Pontosan kell fogalmazni, és mindenre rákérdezni, de nem csak nekem, a szerelőnek is. Kell-e fúrni? Hol jön be a lakásba a kábeltévé? Hová vezet a kábeltévé madzagja? Ehhez képest hol lesznek a számítógépek? Hova lehet majd tenni a modemet? Ahova tenni akarjuk, ott van-e 220? Ha nincs, tudunk-e csinálni vagy megoldjuk hosszabbítóval? Van-e hosszabbító? Ezek a kérdések menet közben mind felmerültek...

Aztán elmondtam, hogy szükség lesz routerre, mivel két gépet kell kiszolgálni. Már a telefonban megbeszéltük, hogy ezt ez a kis cég nem biztosítja ingyen, de a szerelő tud hozni, természetesen ki kell fizetni. Az öntudatos internetbekötő ennek megörül, mert nem neki kell elmennie a routerért. Ennek ellenére mégsem kaptam elsőre routert. Második porszem: pontosan közölni kellett volna a szerelővel, hogy már akkor hozza a routert, amikor először jön, ne azután kelljen boltba mennie a készülékért, miután megérkezett szerelni. Nekem eszembe se jutott, hogy ő nem fog eleve routerrel jönni, neki pedig úgy látszik természetes volt, hogy előbb eljön a lakásba, majd innen megy routerért.

Harmadik porszem: ha már késik a szerelő és emiatt fel kell hívni, akkor ne csak azt kérdezzük meg, hogy mikor ér már oda, hanem azt is, hogy ugye mindent hoz, amit előző nap megbeszéltünk (router, kábel)? Ha így tettem volna, akkor talán a routerért menést megspóroltam volna, igaz, a fúróért akkor is el kellett volna menni.

A negyedik porszem: Már a telefonos beszélgetésnél meg kellett volna kérdezni, hogy ugye be tudja állítani majd a wifit úgy, hogy a szomszédok ne tudjanak rácsatlakozni? De hát miért kérdezne ilyet egy öntudatos internetbekötő? Hiszen ennek az internetbekötés részének kellene lennie, külön kérés nélkül, hiszen ezzel kerek a történet, ezzel teljes a szolgáltatás. Habár ezek szerint mégsem az... Végül is, ha belegondolunk, a tévécsatornákat sem állítja be nekünk a kábeltévés szaki. Megint csak az a tanulság, hogy kommunikálni kell, mindenről, a legalapvetőbb, legtriviálisabb dolgokról is.

Összességében elmondhatom, hogy a legnagyobb hibát én is ott követettem el, ahol az ügyfeleink: nem adtam és nem kaptam elég információt. A kommunikálás bizonyos szinten meg volt, hiszen vagy 20 percet beszéltünk telefonon + a lakásban is összesen vagy 1 órát. Mégsem volt elég.

Így hát bátran kimondhatjuk, amit eddig is tudtunk, csak valahogy mindig elfelejtjük (igen, még a lean tanácsadó is) hogy a sikeres, hatékony, gyors, olcsó munkafolyamathoz csak három dolog kell: információ, információ, információ.

Legyen ez a legfőbb tanulság.

Kérdésed van a leanről? Online beszélgethetsz velem! Részletek itt.