Kalandozások az Ohno-körben

Körülbelül 2 és fél éve írom ezt a blogot. Ideje hát elgondolkodni azon, miről is szól?

Elméletileg a leanről. Gyakorlatilag nem találsz benne semmi konkrétumot a leanről. :) Nincsenek benne Toyota-házak, sem kanbankártya-számoló képletek, de még egy árva videó sem arról, hogyan kell szép sárga csíkokat rajzolni a raklapok köré, megjelölendő a helyüket.

Úgy gondolom, hogy ha kinyitod az internetet, szinte rádömlik a lean elmélete, vagyis az a konkrétum, amit esetleg hiányolsz ebből a blogból. Ezzel szemben mi van ebben a blogban?

Állok az Ohno-körben, bámulok kifelé, és amit látok, azt leírom. Ezért is változtattam meg blog sablonját, és adtam neki egy alcímet:

Kalandozások az Ohno-körben.

Szerintem az Ohno-kör a legfontosabb lean eszköz. Sőt, szerintem nem is eszköz, hanem életmód. Azt ugye tudjuk, hogy ha lean szemléletűek vagyunk, vagy akarunk lenni, akkor gyakran kell lejárnunk a gembára, vagyis abba az üzembe, irodába, ahol az a konkrét munka folyik, ami a cégünknek pénzt hoz, vagy amely területnek a folyamatait fejleszteni akarjuk.

Sajnos, bár ezt az alapigazságot mindenki ismeri, az a része valahogy elsikkad, hogy bizony a gembára nem csak le kell menni, de ott bizony tartózkodni is kell egy bizonyos ideig, nem csak átsuhanni rajta, mintha szellemek lennénk. A bizonyos idő elég tág fogalom, ám a tartózkodás helye elég pontosan definiált, ezt hívják úgy, hogy Ohno-kör.

Az Ohno-kör roppant egyszerű eszköz. Az ősidőkben - állítólag - ténylegesen rajzoltak a földre egy kört, és a gembán tartózkodó személynek abba kellett beleállnia és figyelnie a folyamatot. Szerintem a rajzolás veszteség, hiszen így a szó szoros értelmében csak egy nézőpontból látjuk az eseményeket. Az Ohno-kör helye lehet rugalmasan változtatható a folyamat körül, a folyamat akár körbe is járható, ha van rá hely. Persze fontos dolog, hogy ne zavarjuk a folyamatot, hiszen a munkának zajlania kell, és a megzavart folyamat már nem az a folyamat lenne, amit meg akarunk figyelni.

Az Ohno-körnek van egy nagyon nagy hátránya: sok időbe telik, amíg állunk benne. Talán ezért is nem szeretik a vezetők, igaz, ők az Ohno-körhöz hasonló gemba-sétákat sem szeretik nagyon. Valamiért sok vezető nem hajlandó kimozdulni a jó meleg meetingszobából, és onnan akarja eldönteni, hogy láda vagy raklap legyen a megfelelő tárolóeszköz, valamint, hogy mi lenne az ergonómiailag megfelelő mozdulatsor lent a gyártósoron.

Ha meg is győződnek a folyamat megfigyelésének a fontosságáról, akkor is leküldenek maguk helyett valaki mást, mondjuk egy gyakornokot, vagy egy lean tanácsadót.

Én nagyon szeretek az Ohno-körben állni, ezért örülök neki, hogy nem gyárigazgató vagyok, hanem lean tanácsadó, mert így sok lehetőségem van figyelni a folyamatot. Bármelyiket. Bárhol.

Ugyanis rájöttem, hogy

az egész világ egy nagy gemba.

Bárhol vagy éppen, az tulajdonképpen egy Ohno-kör. Bizony. Még akkor is egy Ohno-körben vagy, ha a számítógéped előtt ülsz és ezt a blogbejegyzést olvasod.

Ohno-körben vagy akkor, ha a suliban ülsz, és figyeled a tanárt (azaz a tanítás folyamatát); ha sorban állsz a boltban a pénztárnál, és unalmadban a pénztárost figyeled, azaz a pénztárosi munka folyamatát; ha a bankban ülsz, várva arra, hogy szólítsák a sorszámod, és figyeled az ügyintézőket, vagyis a banki ügyintézés folyamatát; de még akkor is Ohno-körben vagy, ha a fogorvosnál ülsz, és rettegve figyeled, ahogy a fúró közeledik feléd. :)

Az olyan blogok, mint például a Tékozló Homár tele vannak olyan sztorikkal, amikben olyan folyamatokat írnak le, amiket az emberek Ohno-körben állva láttak - és amely folyamatoknak a látványa nem tetszett nekik Az én blogom is olyan folyamatok leírásával foglalkozik, amiket a világi Ohno-körben állva láttam, vagy olvastam róluk. Céges sztorikkal a titoktartási kötelezettségek miatt nem szolgálhatok.

Persze - mint lean tanácsadónak - nem csak az a dolgom, hogy megfigyeljem a folyamatokat, hanem az is, hogy javaslatokat tegyek arra, hogyan lehetne őket jobban csinálni, hogy továbbgondoljam őket, következtetéseket vonjak le. Ezt csinálom a világi Ohno-körös történetekkel is, lásd például állandó, visszatérő kalandjaimat a Boltban, Ahova Járok. Az Ohno-körben állva filozófiai eszmefuttatásokat is lehet folytatni, de be lehet állni egy virtuális Ohno-körbe is, és például a Wikipédiát szemlélni onnan.

Tudom, lehet, hogy nem hiszed el azt, amit fentebb olvastál, főleg, ha gyárigazgató vagy, de ha valaha le tudtál írni egy folyamatot, és volt véleményed róla, akkor egészen biztosan Ohno-körben álltál. Ha pedig nem csak véleményed volt róla, de jobbító ötletek is eszedbe jutottak, akkor pedig benned meg van az, amit lean szemléletnek hívunk. Még akkor is, ha gyárigazgató vagy.

Ohno-kör nélkül nincs lean. A lean alapja az, hogy megfigyeled a folyamatokat, vagyis megfigyeled a világot, és gondolkodsz rajta. Remélem, téged érdekel a világ még akkor is, ha gyárigazgató vagy.

Ha pedig az vagy, még olvasd el ezt is: genchi genbutsu.