A Boltban, Ahova Járok, bevezettek egy újítást. Nem most, hanem már karácsonykor. Azért nem írtam róla eddig, mert próbáltam megszokni. Eddig még nem sikerült. Pedig még egy matricát is kiragasztottak rá, miszerint az újdonságnak az a lényege, hogy a kisebb energiafogyasztás miatt kímélje a környezetet (no meg a bolt pénztárcáját, de ezt nem írták ki), és hogy nekünk, vásárlóknak kényelmesebb legyen a vásárlás. Nem lett.

Ugyanis az újdonság az, hogy az eddigi nyitott hűtőpolcokra (ahol a tejek, joghurtok, tojás, margarinok, felvágottak stb. vannak), ajtókat szereltek fel. Mi ebben a kényelmetlenség, kérdezed, hiszen csak el kell húzni és kész. Csakhogy ezt nem elhúzni kell, hanem kinyitni, mint egy szekrényajtót. A polcok között járva mást sem hallani, mint csatt! csatt! csatt!, ahogy a vásárlók éppen becsukják őket. Már ha lehet járni a polcok között, mert az ajtók nyitási sugara éppen akkora, mint a polcok közti tér. Vagyis, ha valaki kinyit egy ajtót, akkor az a folyosórész bedugul. Addig senki se előre, se hátra, míg az ajtót be nem csukják. És mivel a Boltban, Ahova Járok, igen nagy a forgalom, ez a jelenség igen gyakran előfordul.

Szóval nem tudom, miért írták rá a matricára, hogy nekünk, vásárlóknak így kényelmesebb, mert nem az. Az viszont biztos, hogy ha a kényelmünket kell feladnunk érte, akkor nagyon nehéz harcos környezetvédőnek lenni!