Egy rezsicsökkentéssel fűszerezett alkotmánymódosítás margójára

Erről az egész rezsicsökkentés-mizériáról az egyszeri vállalatvezető jut eszembe, aki, amikor szembesül vele, hogy költséget kell csökkenteni, azonnal kirúgja az emberei felét, a munkát szétosztja a maradék között, és boldog, hogy ő most hogy megoldotta a problémát (és felveszi a bónuszt).

A rezsicsökkentéssel nem a csökkentés a baj. A baj a hogyannal van. Persze, én is örülök, ha valamiért kevesebbet kell fizetni, mint eddig. Az is biztos, hogy egyes cégek bitang sok profitot termelnek (de nem csak Magyarországon!), az meg főleg biztos, hogy a vezetőik piszkosul túl vannak fizetve (még Svájcban is népszavaztak ez ellen!), de az nem megoldás, hogy törvényileg közlöm velük, hogy mostantól X százalékkal kevesebbért kötelesek adni a terméket, majd mikor ezt bele akarják építeni a költségekbe, akkor azt törvényileg tiltom meg.

Ha pedig úgy sem megy, beleírom az Alkotmányba, és meg van oldva a probléma.

Ott tartunk, hogy még Alkotmányt is könnyebb módosítani, mint olyan módszertanokat, filozófiákat meghonosítani az országban, és az ország vezetésében, mint a lean.

Ez az igazi baj.