Az alkalmatlanság-függőség

Némi kihagyás után múlt kedden megint pálferizni voltam. Az atya ismét nagyon jó showműsort adott a Millenárison arról, hogy sokan milyen erős alkalmatlanság-függőségben szenvednek. Én persze azonnal tudtam, hogy ez nem csak személyekre igaz, de cégekre is. :)

De mi az az alkalmatlanság-függőség? Az, amikor meg vagy róla győződve, hogy neked egy bizonyos valami nem fog menni, mert tudod, hogy alkalmatlan vagy rá. Persze, igazából nem vagy alkalmatlan arra a dologra, csak azt hiszed. Ez a hit pedig annyira mélyen beléd ivódik, hogy már függőséget okoz.

Hogyan lehet egy cég alkalmatlanság-függő?

"Á, a lean nálunk nem fog működni." "Á, ezt mindig is így csináltuk, másképp nem tudjuk csinálni."

Ismerős?

Ha egy ilyen cégnek megpróbálod megmagyarázni, hogy de, a lean fog itt is működni, és fogják tudni máshogy is csinálni, nem fogja elhinni. Annyira mélyen bele ivódott a cégbe, hogy ő ALKALMATLAN a leanre és egyáltalán bármiféle változásra, hogy nem tudod ebből a hitéből kizökkenteni. És ha mégis, akkor menekül vissza a jól bevált függőségébe: lehet, hogy nem is tudatosan, de megfúrja a projektet csak azért, hogy bebizonyítsa, hogy a lean ott bizony tényleg nem működik. Mint amikor a szenvedélybeteg - elvben gyógyultan - elhagyja a klinikát, de mégis visszacsúszik, és bizonygatja az orvosnak, hogy látja doktor úr, én megmondtam...kár velem foglalkozni...

Kérdés még az, hogy egy-egy céget képes-e egyetlen alkalmatlanság-függőségben szenvedő valódi ember alkalmatlanság-függővé tenni, vagy kell egy kritikus tömegű alkalmazotti létszám, akik személyükben alkalmatlanság-függők? Néha az az érzésem, hogy a cégekkel való foglalkozáshoz nem ártana egy lélekbúvár sem...

Pálferi millenárisbeli előadásának hanganyagát itt tudjátok meghallgatni, a 2012. 11. 06-os anyagnál. (A bejegyzésem írásakor még nem volt feltöltve, de előbb-utóbb közzéteszik.)