Imádom a sci-fit. Ezért is örültem együtt sokakkal, hogy sikerült a Curiosity landolása a Marson.

Kíváncsi leszek, képes lesz-e elvégezni a feladatát, mielőtt tönkremegy. Szerintem nagyon sok kreativitás kell hozzá, hogy képesek legyenek olyan viszonylag kicsi helyre annyi fontos és sokféle feladatot ellátni képes műszert beszerelni. Kell a kreativitás ahhoz is, hogy megoldják, hogy ne sérüljenek meg ezek a műszerek se a landoláskor, se működés közben. Ahhoz is kell a kreativitás, hogy egyáltalán eljuttassák az egész szerkezetet a Marsra. De mi kell még a kreativitáson (és persze a sok pénzen) kívül?

Hát persze, hogy lean szemlélet. A méret véges, a tervezett élettartam véges, a költségkeret is véges. De a feladatot el kell tudnia végezni a marsjárónak. Nem lehet pazarolni sem a helyet, sem az anyagot. Mindennek célszerűnek, feladatra szabottnak kell lennie. Mindennek el kell tudnia látni a feladatát - valószínűleg beépített tartalékok nélkül, és önállóan. Nincs helye a felesleges készletnek, a felesleges alkatrészeknek, a felesleges feladatoknak.

Hát ezért is tetszenek nekem a mars-szondák.

Meg azért is, mert marha jó neveket találnak ki nekik, akárcsak az űrsiklóknak (Kíváncsiság, Vállalkozás, Kihívó, Felfedezés stb.)

Nem beszélve a tök jó mémekről, amik ilyenkor elárasztják a netet, köszönhetően nem csak az űrszondának, de a korántsem sablonos kinézetű irányítóknak, akik külön a kedvenceim. Bár azt azért innen üzenem a cikk írójának, hogy attól, hogy valaki punk, még lehet kiváló fizikai és szellemi kondícióban... (rólam közismert, hogy nem hiszek abban, hogy komoly, felelősségteljes ember csak az lehet, aki öltönyben jár és dolgozik.)