Vajon a lean alkalmazásával lehet olyan rugalmasságot elérni, mint az olcsó kínai munkásokéval? Vajon meg lehet vele oldani, hogy ha hirtelen kell 1 millió csavar, akkor az ott legyen az egyik ajtó mögött? Ha hirtelen kell 3000 új gyári munkás, akkor azt másnapra fel lehet venni?

Az Apple azért gyártat Kínában, mert az ország ezt a rugalmasságot biztosítani tudja. A kérdés, - amit a cikk is feszeget - hogy valóban ez-e az ok, és nem pedig a kínai munkások bődületes olcsósága és jogoktól való megfosztottsága, elnyomása?

De ha valóban csak a rugalmasságot nézzük, jó-e az, ha hirtelen szükség van 3000 plusz munkásra és 1 millió plusz csavarra? Milyen keresletingadozás okozhatja ezt a szükséges pluszmennyiséget? Vagy milyen tervezési hiba? Esetleg milyen és mennyi felesleges folyamat, tevékenység? Ha pedig hozzávesszük a Foxconn már-már legendás emberek iránti tiszteletteljes viselkedését, akkor az eredmény még rosszabb.

Kína értéke tényleg a rugalmasságában rejlik?