Az officespotting blogban különféle irodás munkahelyeket mutatnak be, de inkább csak képekkel. A bloggerek igen sok helyen jártak már a Zwack irodáitól a SAP Hungaryn és a Budapest Film Zrt-n át a Mávig. A munkahelyek képeit elnézegetve igen sok hasonlóság van az egyes cégek irodáinak felépítése között.

Először is, ott a tárgyalómánia. Szinte nincs olyan cég, ahol a képek között ne lenne legalább 2 tárgyaló, néha több. Következő hasonlóság az egyterű irodák favorizálása. Harmadik egyezőség, hogy a legtöbb céget még véletlenül se lehetne megvádolni azzal, hogy túlzásba viszi a clear desk policy-t, ennél fogva az 5S sem erőssége egyik cégnek sem (legalábbis ránézésre). Negyedik egyezőség, hogy szinte egyedül csak a recepcióssal bánnak emberhez méltóan, mert csak ő nincs sokadmagával besuvasztva egy kis térbe, hogy ott egymás hegyén-hátán ülve dolgozzanak. Ötödik, és egyben utolsó azonosság, ami tulajdonképpen az előzőből adódik, hogy a reprezentáció, a presztízs sok cégnél még mindig előbbre való annál, hogy megfelelő minőségű munkatereket hozzanak létre a dolgozók (azaz az értékteremtők) számára. A recepció egy óriási üres tér (az ilyen recepciókat ügyfélként sem szeretem), a közlekedőfolyosók és ezek által kialakított terek, a közösségi élet helyei is óriásiak és vagy üresek, vagy csupán reprezentációt szolgáló bútorok, képek, dísztárgyak vannak ott elhelyezve, esetleg a nagy semmi közepén van egy csocsóasztal és néhány babzsák, de azok a terek, ahol a tulajdonképpeni értékteremtés zajlik, - bár méretük nagy, hiszen egyterű irodákról van szó - mégis zsúfoltak, kaotikusak, néhány kivételtől eltekintve, de azok meg lélektelenek, unalmasak. Nincs az ilyen irodákban valami félretervezve?

A blog írói mindig megkérdezik az olvasókat, hogy szívesen dolgoznának-e annál a cégnél, amit éppen bemutatnak. Sajnálatos módon a hozzászólók egy része csupán a bútorok dizájnjában és a falak színében talál kivetnivalót, bár vannak, akik észreveszik, hogy egyes zsúfolt egyterű irodákban nem lehet túl vidám a munka. Az pedig végképp nem merül fel szinte senkiben, hogy vajon a munkafolyamatok egymáshoz vannak-e hangolva, ha egyterű is az iroda, vajon azok ülnek-e egymás mellett, akiknek a munkája ezt megköveteli, vagy mindenki olyan helyre ül, amit sikerült magának kiharcolnia? Sajnos a bloggerek sem térnek ki arra (valószínűleg nem is kérdeznek rá a helyszínen járva), hogy az irodák, tárgyalók, folyosók elrendezése miért olyan, amilyen, a helyiségek leosztása milyen elvet követ és ennek az elvnek van-e köze a ténylegesen elvégzendő munkához, a "munkadarabok" és az információk áramlásához?

Nektek mi a véleményetek a blogban látható irodákról?