Olvastam valahol, hogy Taiichi Ohno, akit a lean atyjának is tekintenek, azt mondta, hogy a leant mindenhol alkalmazni lehet, sőt kell is – kivéve otthon. Nem volt igaza. Nem kicsit nem volt igaza, nagyon nem. Ha valahol kell alkalmazni a lean elveket, az éppen hogy az otthonunk.

Ugyanis az életünk nem a munkahelyünkről kell, hogy szóljon. Ha pedig nem arról szól, akkor nem szabad hagynunk, hogy az otthonunk a rabszolgájává tegyen minket. Pedig hány helyen látom ezt! Shingo jelszava, a könnyebben, gyorsabban, egyszerűbben, olcsóbban a háztartásvezetésre, sőt mondhatjuk, hogy az Életre is érvényes. Hát még a konyhára.

Aki rendszeresen olvas lakberendezési magazinokat, az már sok-sok évvel ezelőtt találkozhatott azzal az elképzeléssel, hogy a konyhában abban a sorrendben kell elhelyezni a bútorokat és gépeket, amilyen sorrendben használjuk őket. Tehát kezdve mondjuk a hűtőszekrénnyel (étel/alapanyag tárolás), a pulttal (étel/alapanyag feldolgozás), folytatva a tűzhellyel (sütés-főzés) és a mosogatóval (takarítás). Minderre legalkalmasabbnak az U alakot tartották, mivel ennek az alaknak az alkalmazásával lehet a legrövidebb utat megtenni a konyhában az egyes műveletek között. Ugye, ez téged is az U alakú gyártócellára emlékeztet?

Éppen ehhez a posztomhoz kerestem anyagot, képeket, stb., amikor belebotlottam egy igen érdekes honlapba, ami egy bizonyos Dynamic Space módszert, programot írt le. Nem is kerestem tovább, ez a honlap tökéletesen illusztrálja azt, hogy hogyan lehet a lean alapelveit alkalmazni a konyhában. Ezt a Dynamic Space módszert olyan emberek fejlesztették ki, akik kifejezetten konyhakutatással foglalkoznak. A lényege egyszerű, hiszen lean alapokon nyugszik, még ha a lean szót nem is írják le a Konyhazónák története c. aloldalukon, de azért a taylorizmus meg van említve.

Az ergonomikus konyhát már nagyon régóta kutatják. A cikk szerint már az 1850-es években felmerült, hogy a konyha középpontjába annak felhasználóját kell állítani. Fontos a megfelelő, személyre szabott magasságú szekrények, pultok beépítése. Fontos, hogy a konyha használata ne legyen megterhelő, ezért kerülni kell a megterhelő testhelyzeteket, például a guggolást. Éppen ezért a Dynamic Space módszerrel kialakított konyhában alul nem az általában szokásos kinyitható ajtós tárolórészek vannak, hanem fiókok, amikhez nem leguggolni, hanem lehajolni kell, ami kevéssé megterhelő.

A módszer szerint fontos, hogy minél kevesebb utat kelljen megtenni a konyhában, hiszen - a honlap szerint - az ember naponta több mint 30-szor megy az asztalhoz és onnan vissza, naponta több mint 80-szor nyit és zár fiókokat és ajtókat, és naponta több mint 50 munkafolyamatot végez – mint hagymaszeletelés, salátamosás, desszert elkészítése – a munkalapon vagy akár a mosogatóban.

Véleményük szerint (és az enyém szerint is), naponta több méternyi felesleges mozgást lehet megspórolni a bútorok helyes elrendezésével.

Persze, a módszer nem teljes, legalábbis a lean szemszögéből és eszköztárával nézve én még tudnék mit javítani rajta, hogy ne csak a megtett utat és a test megterhelését csökkentsük, de a konyhában általában eltöltött időt is. Mindenesetre érdemes átböngészni az oldalt, megszívlelni a jótanácsokat, és mazsolázni a felsorolt ötletekből.